Tolnay Tibor az MTI-nek adott évértékelõben a hivatalos statisztikai adatokat idézve emlékeztetett arra, hogy az építõipar 2006-ban még 2360 milliárd forintnyi értéket állított elõ, ez a múlt évben már csak 1774 milliárd forint volt, bár ez is 10 százalékkal több a 2012. évinél. A bruttó hazai termékhez (GDP) mérten - ugyanebben az idõszakban - 5,1 százalékról mintegy 4 százalékra esett a teljesítmény. Hozzátette: az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanakkor a 8,2 százalékos arányról 6,3 százalékra csökkent nemzetgazdasági szinten.

Véleménye szerint az idei - a szakma által 15 százalékosra várt - növekedést az magyarázza, hogy a tavaly év végével zárult, de további két évig még a támogatásokat elszámolhatóvá tevõ uniós költségvetési idõszak miatt felgyorsultak a kifizetések és a felhalmozódott források több építést generáltak. Ezek zöme azonban infrastrukturális jellegû - út- és vasútépítés, csatornázás, hulladéklerakó - és kevésbé érinti az épületeket létrehozó magasépítést - jegyezte meg az elnök. Az uniós forrásoknak a Miniszterelnökség alá rendelése - központosítása - javította a támogatások elköltési arányát - jegyezte meg.

A KSH legutóbbi építõipari jelentése - amely októberig elemzi az idei évet - 6,5 százalékos magasépítési teljesítmény-csökkenést mutat. Ezt ellensúlyozzák az említett "egyéb építmények", amelyeknél viszont 35,2 százalék volt a növekedés. A kettõ eredõje adja ki a 15,8 százalékos növekedést. A jövõre nézve azonban sokat mond az az adat, hogy az új szerzõdések az épületek építésénél 10,9 százalékkal csökkentek egy év alatt, míg az egyéb építmények szerzõdésállománya 16,8 százalékkal növekedett. A magasépítõ ipar addig nem tud növekedni, amíg a befektetõk nem rendelnek új irodákat és ipari létesítményeket - jegyezte meg.

A kormány a következõ, 2020-ig tartó uniós költségvetési idõszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná. Hogy ebbõl mennyi lesz az építés, azt Tolnay Tibor szerint ma még nem lehet megbecsülni. Az ÉVOSZ - a Magyar Mérnöki Kamarával együtt - mindenesetre azt szorgalmazza, hogy azokat az épületeket, amelyeket a kormány mindenképpen létre akar hozni az uniós forrásokból, már most kezdjék el megtervezni. Így amikor az uniós apparátus igent mond a projektekre, kezdõdhet az építés.

Ez azért lenne fontos, mivel az elõzõ uniós költségvetési ciklus indítását is évekig tartó kivárás jellemezte. Jövõre még tart az elszámolási idõszak, így ez a helyzet, ha az ideihez képest csökkentve is, de javítja az építõipar helyzetét. Viszont ha nem indulnak el a jövõ év második felében az új projektek, akkor 2016-ban ez érzõdni fog az építõipar teljesítményében.

Tolnay Tibor az ágazat egyik nagy problémájának a rendelkezésre álló képzett munkaerõ szempontjából azt tartja, hogy aki keresett szakmával rendelkezett és mobil volt, az már - egyéni munkavállalóként - elhagyta az országot. Ha most varázsütésre beütne az építõipari konjunktúra, nem lenne kivel építkezni - vélte.

Az ehhez kapcsolódó másik probléma, a kormány által elhatározott duális szakképzéssel van - mutatott rá az elnök. A korábbi rendszerben a nagyvállalatok mûködtettek tanmûhelyeket és például a harmadikos kõmûvesek már brigádban dolgoztak. Ma azonban a tipikus fõvállalkozó cég egyáltalán nem foglalkoztat fizikai munkásokat, a tényleges építést alvállalkozók végzik. Így a fõvállalkozó eleve alkalmatlan a képzésre, az alvállalkozók pedig általában kisebb társaságok, amelyeknek sem pénzük, sem apparátusuk nincs erre.

A magyar építõipar teljesítményét az európaival összehasonlítva az ÉVOSZ elnöke elmondta: a tavalyi 5 milliárd eurós magyar teljesítmény azonos a szlovákkal, Bulgária 6 milliárd, Csehország 17 milliárd, míg Ausztria 33 milliárd euró értéket produkált. (MTI)