Kiszállnak az építőipari segédmunkások közvetítési piacáról az osztrák munkaerő-kölcsönző cégek, mivel az ausztriai építőiparban egyre több külföldit foglalkoztatnak – olcsóbban, holott a törvények tiltják, hogy alacsonyabb bért kapjanak a Kelet-Európából érkező munkavállalók. A Kurier internetes kiadásának írása az aktuális helyzetről.

Az írás főbb megállapításai:

- az munkaerő-kölcsönző cégeknek nem üzlet segédmunkásokat közvetíteni az építőiparba
- az írás arra utal, hogy az osztrák közvetítő cégek helyett más(ok) viszi(k) a munkavállalókat Ausztriába
- az osztrák segédmunkásoknál gyakran kevesebb bért kapnak Kelet-Európából érkezett társaik, mivel a kifizetéseket nehéz ellenőrizni
- emiatt az osztrák munkaerő kiszorul a piacról
- az állam új szabályozással igyekszik változtatni a helyzeten - legalábbis az állami, önkormányzati építkezéseknél
- nagy igény van a szakképzett munkaerőre Ausztriában is, de a Közép-Kelet-Európából érkezető, kvalifikált dolgozók esetében nagy gond a hiányzó nyelvtudás

Éveken keresztül az osztrák építőipar jelentős partnere volt a munkaerő-kölcsönző és közvetítő cégeknek, olvasható a lap írásában. Azonban a helyzet mára megváltozott.  Az ok egyszerű, egyre kisebb a munkaadók részéről a kereslet, ezért a közvetítő cégek egyre inkább kivonulnak az alacsony bérszintű iparágból. Építőipari segédmunkásokat már lehetetlen közvetíteni, mondta a portálnak Klaus Lercher, a munkaközvetítő cégek szervezetének (VZA) elnöke, a szükséges munkaerő, főleg a nagyberuházásokra, építkezésekre, teljesen más csatornákon keresztül érkezik Ausztriába.

Az osztrák órabérek ugyanis jóval magasabbak, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában, így ezekből az országból rengeteg, a helyieknél olcsóbban foglalkoztatható munkás áramlik Ausztriába.

Lercher szerint, aki egyben a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cég vezetője is, korábban 50 ezer építőmunkás közvetítettek ki a területen működő vállalkozások az építőiparba, A Trenkwalder a keleti nyitás előtt 1000 embert adott építkezésekre, nagyberuházásokra,  2015-ben ez a szám már csak 100 volt. A közvetítő cégek többsége azonban már kilépett erről a piacról.

A keleti munkaerő beáramlásával az alacsonyabban képzett osztrákok, a segédmunkások az AMS (Osztrák Munkaügyi Hivatal) kötöttek ki – korábban a közvetítő cégek munkába tudták állítani őket.  Minden második osztrák munkanélkülinek csak általános iskolai végzettsége van,  és nehezen találnak vissza a munkaerőpiacra. A legkevésbé képzettek körében Ausztriában az átlagosnál háromszor magasabb a munkanélküliségi ráta – Ausztriába 30, ezen belül Bécsben 42 százalék. Ráadásul hosszú távon is nehezen találnak munkát, egész egyszerűen amit, mert drágának bizonyultak a piacon.

Lercher magyarázata szerint a lengyel, szlovák, magyar vagy román segédmunkások nem kaphatnak alacsonyabb órbért, fizetést az osztrák társainál, azonban a valóság ezzel szemben más. A VZA elnöke szerint  egyre inkább divatba jönnek a „kreatív foglalkoztatási formák”.  Maga a törvényi szabályozás jelenti a problémát: a külföldi segédmunkásokat Ausztriában jelentik be, de a  pénzt odahaza kapják meg.  Lercher szerint a papírok rendben vannak, de azt már senki nem ellenőrzi, hogy  mennyit fizetnek ki a munkásoknak.  Emiatt a VZA az szeretné, ha a hatóságok a béreket is kontrollálják, illetve a külföldi munkásokat tájékoztassák arról, hogy az osztrák bérszint alatt keresnek. Lercher külön kiemelte, hogy az osztrák munkaerő-kölcsönzés és közvetítés területe túlszabályozott, viszont a külföldi cégeknek nem kell magukat a szabályokhoz tartaniuk. 

Az új törvényi szabályozás lehetőséget ad a bér- és szociális dömping (a külföldi munkavállalók ugyanannyi bért kapjanak, mint az osztrák) erőteljesebb ellenőrzésére. Az építőiparban a közbeszerzéseknél,  az állami, önkormányzati megbízásoknál a legjobb kínálat elve érvényesül az eddigi gyakorlat helyett, amelynél kizárólag az olcsóság volt a szempont.  A szakszervezet úgy látja, ennek következtében a közpénzekből finanszírozott beruházásoknál meg kell adni az egyenlő esélyt az osztrák vállalkozások (illetve azok alkalmazottainak) is.

Az AMS közben megpróbálja az alacsonyabban képzett munkaerőt szakmunkás szinte felhozni. Szakképzett munkaerőt bármennyit el tudunk helyezni, mondta Lercher, az ő esetükben viszont gyakran a német nyelvtudás hiányzik. (kurier.at)

Forrás: ausztriaimunkak.hu