Werner Faymann osztrák kancellár a döntés bejelentésekor úgy nyilatkozott: a terrorista fenyegetettség miatt minden országnak kötelessége, hogy kellõképpen felszerelje rendõrségét. Egyúttal üdvözölte a koalíció gyors, határozott közös fellépését ezen a téren.

Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy fogalmazott: a csomag, amely a párizsi merényletek és a radikális jelenségek erõsödése nyomán született, nemcsak biztonsági intézkedésekrõl szóló elõírásokat tartalmaz, hanem a terrorista jelképek használatát is tiltja, és az állampolgársági törvényt is finomítja. Az alkancellár továbbá ismertette, hogy a kiberbûnözés elleni küzdelembe további száz szakértõ bevonását tervezik, ennek a szakterületnek a fejlesztésére további 126 millió eurót (csaknem 40 milliárd forint) irányoztak elõ. 

A 290 millió eurós összeget a felszerelések, a páncélos jármûvek és a helikopterállomány fejlesztésére, valamint a szükséges személyzet bõvítésére  szánják. Az idei évre 80 millió eurós (mintegy 26 milliárd forint) költséggel számoltak. 

A csomag pontos részleteirõl még folynak az egyeztetések. Az ORF (Osztrák Rádió és Televízió) tájékoztatása szerint nyitott kérdés maradt, hogy a belügyminisztérium és a hadsereg között miképpen valósul meg az együttmûködés. A tervek szerint ugyanis a tárca szükség esetén a hadsereg helikoptereit venné igénybe. 

Az osztrák belügyminiszter üdvözölte a döntést, amelyet a fokozott készültség és a lakosság védelme miatt szükségesnek nevezett. Johanna Mikl-Leitner elmondta: az elõirányzott pénzek fele a felszerelést, a másik fele a személyzeti költségeket és a megelõzést fedezi majd.

Az ellenzék bírálta az intézkedéscsomagot. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szemfényvesztésnek nevezte az intézkedéstervezetet, a páncélozott jármûvek és helikopterek helyett inkább az emberi erõforrás bõvítésére helyezné a hangsúlyt. Az osztrák törvényhozás képviselõházának helyettes elnöke, Norbert Hofer (FPÖ) a hadsereg hatékonyabb mobilitását szorgalmazta. A Zöldek szóvivõje a politikai elõkészítõ párbeszédet hiányolta, míg a Team Stronach frakcióvezetõje "okosabb bevándorlás-politikát" szorgalmazott.

Megkétszerezõdtek a terrorizmus gyanúja miatt indult eljárások Ausztriában

A tavalyi adatokhoz képest megkétszerezõdtek a terrorizmus gyanúja miatt indult eljárások Ausztriában, idén 71 esetben kezdeményeztek vizsgálatot - közölte kedden a Der Standard címû osztrák napilap.

Az igazságügyi minisztérium illetékese szerint már nemcsak egyéni elkövetõk elleni intézkedéseket kellett foganatosítani, hanem csoportos szervezõdések is megjelentek.

2003-ban három, míg 2013-ban 31 eljárás indult, nyolc esetben ismertetlen elkövetõ ellen. A tavalyi ügyek közül 24 van még folyamatban, amelyet a szakértõ a nehéz bizonyítási eljárással magyarázott. 

Terrorista szervezõdésben való részvétel miatt 2003-tól kezdve összesen 269 esetben kezdõdött eljárás, azonban csak hét alkalommal jutottak el a tárgyalásig szakaszig. A szakértõ arról is beszélt, hogy a jelenleg is zajló vizsgálatok jellemzõen iszlamista hátterû ügyekkel foglalkoznak.

Ausztriában tíz év börtönbüntetés jár azoknak, akik az Iszlám Állam (IÁ) vagy az al-Kaida nemzetközi terrorcsoporthoz csatlakoznak. Ez nemcsak az osztrák állampolgárokra, hanem a letelepedési engedéllyel rendelkezõkre is vonatkozik. 

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter még hétfõn kezdeményezte, hogy a terroristáknak az Európai Unió területén érvényes útlevelét még azelõtt vonják be, hogy elutazhatnának a háború sújtotta országokba. Csaknem ötezer, európai állampolgársággal rendelkezõ személy vesz részt jelenleg is az iraki vagy szíriai harcokban - mondta a tárcavezetõ. Ha ezek az emberek visszatérnek, jelentõs kockázatot jelentenek majd a biztonságra Európában. Az Ausztriában érvényben lévõ szabályozás szerint terrorgyanú esetén már érvényteleníthetik az útlevelet.

A külügyminiszter nemzetközi párbeszédet kezdeményezett arról is, hogy a külföldön harcoló szélsõségeseket akkor is fosszák meg állampolgárságuktól, ha így állampolgárság nélkülivé válnának. A jelenlegi szabályozás szerint csak a kettõs állampolgárság esetén lehet megvonni az osztrák jogosultságot. 

Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal adatai szerint mintegy százhetven ember, többségében muszlim bevándorló hagyta el eddig Ausztriát és utazott a Közel-Keletre, hogy ott iszlamista fegyveres csoportokhoz csatlakozzon. Közülük körülbelül hatvanan visszatértek Ausztriába, és a hatóságok attól tartanak, hogy a párizsihoz hasonló véres merényleteket követhetnek el. (MTI)