93 menekültet szállított le a bécsi rendőrség a Budapestről induló és Münchenbe tartó nemzetközi vonatról. A migránsok egy része csak nehezen hagyta el a pályaudvar területét.

Az ORF beszámolója szerint az osztrák vasúttársaság, az ÖBB kérte a rendőrség segítségét, mert a Budapestről Bécsen és Salzburgba át Münchenbe tartó 62-es RailJet szerelvényen túl sokan utaztak. A hatóság emberei már a bécs főpályaudvaron (Hauptbahnhof) felszálltak a vonatra, és a Nyugati-pályaudvaron (Westbahnhof) 93 szír, pakisztáni, afgán és bangladesi menekültet szállítottak le a vonatról – valamennyien érvényes jeggyel utaztak.

45 személyt minden ellenállás nélkül a rendőrségi gyűjtőhelyre vittek, azonban 48-an, főleg szíriai családok, gyerekekkel, nem akarták elhagyni a pályaudvar területét, mindenképpen folytatni akarták az útjuat Németországba. A beszámolók szerint tumultuózus jelenetekre került sor, a menekültek nem engedelmeskedtek a rendőröknek, a segítséget sem fogadták el, tolmácsokat kellett a helyszínre hívni, de így is órákba telt,, mire a lezárt vágányok mellett meg tudták győzni a migránsokat, hogy tartsanak a hatóság embereivel. Délután három órára sikerült valamennyi menekültet elszállítani a befogadó állomásokra. A rendőrségi szóvivő szerint naponta körülbelül 150 migránst regisztrálnak hatóságok az osztrák fővárosban.

A Kurier napilap internetes oldala arról számolt be, hogy csütörtökön az A4-es autópályán Bruck an der Leitha illetve Schwechat körzetében körülbelül 100 menekültet gyűjtött be a rendőrség, az embercsempészek egyszerűen kitették a sztrádán az embereket. A szíriai, iraki és afgán migránsok között több család is volt, számos gyerekkel. 

A Kurier fotósorozata itt érhető el  
 

Az Európai Bizottság év végéig újabb indítványt tesz a menekültek elosztására

Az Európai Bizottság az év végéig újabb indítványt tesz arra, hogy miként osszák el az uniós tagállamok között az érkező menekülteket - közölte csütörtökön Brüsszelben Miguel Arias Canete EU-biztos.  Állandó jellegű elosztási mechanizmusra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a rendkívüli helyzeteket, még akkor is, ha ez népszerűtlen - vélekedett. Canete szerint meg kell alkotni a biztonságos eredetországok közös európai definícióját, és "csatornákat kell nyitni a legális migráció számára".

A biztonságosnak tekintett országokból érkezőknek az EU-országok gyakorlata értelmében szinte semmilyen esélyük nincs arra, hogy jogosnak ismerjék el menedékkérelmüket. Arra nézve azonban, hogy mely eredetországok tekinthetőek biztonságosnak, egyelőre nincs egységes uniós kritériumrendszer.

A spanyol EU-biztos hangsúlyozta, hogy "valódi európai megoldásra" van szükség, és hozzátette: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök részletesebben is kifejti majd az általa vezetett intézmény elképzeléseit szeptember 9-én Strasbourgban, amikor beszédet mond az unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén.

Májusban az Európai Bizottság kötelező kvótákat javasolt arra nézve, hogy az uniós tagországok hány menekültet vegyenek át az Olaszországba, illetve Görögországba érkezettek közül, illetve hányat fogadjanak be az egyelőre az EU területén kívül tartózkodó, de az ENSZ menekültügyi szervei által a menekültstátusra jogszerűen igényt tartók - főként Szíriából, illetve Eritreából elmenekültek - közül. A kötelező kvótákat a tagállamok képviselői nem hagyták jóvá, de a legtöbb uniós ország önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására. (MTI)

Akár 800 ezer menedékkérő is érkezhet Németországba idén

A berlini kormány szerdán ismertetett új előrejelzése szerint akár a 800 ezret is elérheti a Németországba érkező menedékkérők száma az idén. A 450 ezer menedékkérőre vonatkozó előző prognózist főleg az utóbbi másfél hónap drámai fejleményei miatt kellett drasztikusan felfelé módosítani - mondta Thomas de Maiziere belügyminiszter a német fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

Csak júliusban 83 ezer ember lépett be Németországba azzal a szándékkal, hogy menedékjogot kérjen, és augusztusban valószínűleg még ennél is többen jönnek - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a tavasszal becsültnél majdnem kétszer, a tavalyinál pedig négyszer erősebb menekülthullám "megterheli Németországot, de nem terheli túl". 

A menekülthullám fölerősödését "nem lehetett előre látni", de "megbirkózunk a feladattal" - jelentette ki Thomas de Maiziere. Elmondta, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányok képviselőiből egy közös irányító testületet állítanak össze, amely már hétfőn megkezdi a működését, és az esetleges jogszabályi változtatásokat kivéve valamennyi menekültügyi kérdésben összehangolja a munkát.   

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek eredetileg későbbre tervezett, úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóját pedig már szeptember 24-én megtartják.  A menekültügyi rendszerben "új utakra kell lépni", mert "új megoldásokra" és "európai megoldásokra" van szükség. Arról is el kell gondolkodni, hogy miként mérsékelhető a menekülthullám, ugyanakkor Németországnak fel kell készülnie arra, hogy a "következő néhány évben" is magas lesz a menedékkérők száma - mondta Thomas de Maiziere.
 
"Sokan maradnak majd nálunk, őket befogadni és integrálni kell, sok kérelmezőnek azonban nincs esélye a maradásra, és nekik távozniuk kell az országunkból" - mondta a német belügyminiszter. Ugyanakkor valamennyi menedékkérőnek emberhez méltó elhelyezést, ellátást kell biztosítani, és tudomásul kell venni, hogy mindenkinek joga van a méltányos menedékjogi eljáráshoz és ahhoz, hogy ne érje sértés vagy bántódás - mutatott rá a konzervatív CDU politikusa.
 
A menedékkérők elleni gyűlölet és az ellenük, vagy az őket befogadó intézmények ellen intézett támadások "nem méltóak országunkhoz", és a "legszigorúbban fellépünk" minden ilyen jelenség és cselekmény ellen - szögezte le Thomas de Maiziere. A belügyminiszter kiemelte, hogy az egész társadalom köszönetét kiérdemlik az államigazgatásnak a menekültügy területén dolgozó munkatársai és az "önkéntesek ezrei", akik segítenek a menedékkérők elhelyezésében és ellátásában. Támogatásukra "a jövőben is szükségünk lesz" - mondta a tárcavezető.

A következő időszak feladatairól elmondta: a tartományi központi befogadóállomásokon 100-150 ezer új férőhely kialakítására van szükség, és jogszabályokat is módosítani kell, hogy sátorok helyett télen is lakható ingatlanokban helyezhessék el a menedékkérőket. Németország az ügy uniós vonatkozásairól sem feledkezik meg, mert egyedül nem képes befogadni és ellátni az Európai Unióba érkező menekültek 40 százalékát. Előre kell vinni "a dublini rendszer reformját, a terhek méltányos elosztását biztosító, előre meghatározott befogadási kvótákon alapuló rendszer felé" - hangsúlyozta Thomas de Maiziere.

Hosszabb távon "Dublin nélkül nincsen Schengen", vagyis egy "igazi", működőképes európai menekültügyi politika nélkül nem lesz fenntartható a belső határellenőrzés nélküli övezet.  "Ezt mindenkinek tudnia kell" - mondta a német belügyminiszter, megjegyezve, hogy veszélybe kerülhet a személyek szabad mozgásának vívmánya, ha az uniós társállamok nem tartják be a menekültügyi előírásokat.

A menekülthullám enyhülése a következő hónapokban nem várható. A menedékkérők száma ugyanis az év második felében jellemzően magasabb, mint az első hat hónapban, a közel-keleti és afrikai válsággócokban pedig nem tapasztalható semmilyen pozitív fejlemény.  Az Égei-tenger és a Balkán-félsziget irányából így egyre intenzívebb a menekültek áramlása. A nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők száma pedig ugyan az utóbbi hetekben csökkenni kezdett, de trendfordulóról korai lenne beszélni - fejtette ki Thomas de Maiziere.

Németországban tavaly 202 ezer menedékkérőt regisztráltak, az eddigi csúcs pedig a délszláv háború első szakaszában, 1992-ben volt, amikor egy év alatt 438 ezer ember kért menedékjogot Németországban. (MTI)

"Újkori népvándorlás" kezdődött a bajor konzervatív CSU főtitkára szerint

Az utóbbi hónapokban fölerősödött menekülthullám egy "újkori népvándorlás" megindulását jelzi, ezért az EU-nak sürgősen cselekednie kell - mondta a bajor konzervatív CSU főtitkára csütörtökön, egy nappal azután, hogy a berlini vezetés 450 ezerről 800 ezerre emelte az idén Németországba érkező menedékkérők számának alakulásáról szóló előrejelzését.

Andreas Scheuer a Spiegel Online című német hírportálon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak "elsőrendű fontosságú" ügyként kell kezelnie a menekültválságot, és az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kell látnia a "menedékkérőket befogadó európai központok" kialakításához, az uniós tagországok állam- és  kormányfői "már régen meghozott" döntésének megfelelően.

"Valamennyi politikai erő együttes fellépésével szembe kell szállni a menedékjoggal való visszaélés ellen, hogy továbbra is segíthessünk mindazoknak, akiket valóban ér üldöztetés" - mondta a CSU főtitkára, aki szerint a "méltányosság" alapján az EU összes tagországának hozzá kell járulnia a menekülthullám kezeléséhez.

A szövetségi kormány frissített, drasztikusan felfelé módosított előrejelzése nyomán szinte valamennyi nagy német párt új válságkezelési javaslatokkal állt elő, vagy sürgette már korábban ismertetett elképzelések megvalósítását. 

A CSU parlamenti (Bundestag) csoportjának vezetője, Gerda Hasselfeldt a főtitkár követeléseit mintegy kiegészítve hangsúlyozta, hogy Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságos származási országok közé kell sorolni, tekintettel arra, hogy a nyugat-balkáni menedékkérők körében a nullához közelít az elfogadott kérelmek aránya. (A német törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak a térség EU-n kívüli részének másik három államát, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, az intézkedés révén felgyorsul az ügyintézés, mert a menekültügyi hatóság különösebb vizsgálat nélkül, "ránézésre" elutasíthatja a kérelmeket.)

A CSU testvérpártja, a CDU részéről egyebek között azt emelték ki, hogy a tartományi kormányoknak sürgősen gondoskodniuk kell megfizethető lakásokról. Hosszabb távon több százezer ember elhelyezésére lesz szükség, "és nem szállásolhatjuk el őket örökre tornacsarnokokban és sátortáborokban" - mondta Thomas Strobl, a CDU alelnöke.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint javítani kell a menedékkérők és menekültek, oltalmazottak, befogadottak munkaerőpiaci helyzetén. Mindazoknak a menedékkérőknek, akiknek jó esélyük van arra, hogy Németországban maradhassanak "az első naptól kezdve engedélyezni kell a munkavállalást" - mondta a Die Welt című lapban csütörtökön megjelent interjúban Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke. A legtöbb menedékkérő "föltétlenül dolgozni akar", és "árt az integrációnak és a munkaerőpiacnak, hogy erre nincs lehetőségük" - mondta az SPD politikusa.

Az ellenzéki Zöldek a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású emberekkel kapcsolatban vezettek elő egy új javaslatot, ugyancsak a Die Weltben. Az elképzelés szerint tehermentesíteni lehet a menekültügyi ellátórendszert, ha az érintett nyugat-balkáni országok állampolgárai érvényes egészségügyi biztosítás mellett hat hónapra tartózkodási engedélyt kaphatnának, hogy ez idő alatt megpróbáljanak munkát szerezni. Amennyiben pedig a fél éves határidőn belül sikerül munkaszerződést kötniük német munkaadóval, megkaphatják a munkavállalási vízumot - áll a Zöldek Bundestag-frakciójának javaslatában.

A javaslatokról várhatóan a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek szeptember 24-re tervezett úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján döntenek majd. (MTI)

Európai Bizottság: a migráció nem egy-egy tagország, hanem Európa közös problémája

A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye - hangsúlyozta szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan reagálva arra az újságírói felvetésre, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz kíván fordulni, ha az uniós hatóságok két hónapon belül nem kezdeményezik a menekültek regisztrálására vonatkozó jelenlegi szabályok módosítását.
"Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt" - fogalmazott Annika Breidthardt szóvivő. Elmondta, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövőre kívánja áttekinteni annak az úgynevezett dublini szabályozásnak a tapasztalatait, amelynek értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az unió területére.

Ausztria azzal érvel, hogy ez az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek, amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között. 

Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat - beleértve a dublini rendelkezéseket is -, másfelől pedig segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve. 

"Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó, amely európai választ igényel" - hangsúlyozta a szóvivő. A dublini rendelkezéseket - uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint - nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám. 

A 2016-os felülvizsgálat során - közölte a szóvivő - nem csupán a dublini szabályokat, hanem a brüsszeli bizottság által idén májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják. A bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. A tagállamok képviselői azonban a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására. 

A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség előző nap közzétett adatait, miszerint az előző hónapban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az Európai Unióba. A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig - tette hozzá Wigand - az derül ki, hogy ez év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavaly egész évre vonatkozó 600 ezerrel.

A szóvivő beszámolt arról, hogy a jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos még e hónapban a calais-i kikötőhöz látogat, ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélést terveznek azzal a céllal, hogy kidolgozzák a "biztonságos eredetország" fogalmának közös definícióját. Az ilyen országokból érkezőknek lényegében nincs esélyük arra, hogy veszélyeztetett helyzetű menekültként ismerjék el őket. Szeptember 9-10-én a Frontex tart közös megbeszélést az uniós tagországok képviselőivel. (MTI)